Boldogok a lelki szegények?
Nevem Sam vs. Forrest Gump
Először is két dolgot szögezzünk le: a téma nem az én fejemből pattant ki, sok évvel ezelőtt egy barátom mesélte el nekem, hogy szakdolgozata témájául az amerikai filmekben egyre kedveltebb "fogyi", szóval szellemileg kicsit visszamaradott figurákról írna.
Hogy aztán ez lett-e a szakdolgozata, azt sajnos nem tudom, de a téma megmaradt bennem.
A másik: én is tudom, hogy nem csak, és nem feltétlen ez a két film említhető ebben a témában.
Megkerülhetetlen alapvetésként mindjárt ott van az Esőember, ugye - és mindenki tudna még sorolni 5-6-ot biztosan.
Nos, ez a két film, amiről szó van, egyrészt viszonylag új, másrészt hasonló kaliberű főhőseik vannak - bár "Sam" komolyabb kihívásokkal küzd; Forrest Gump inkább csak kicsit zavarodott.
Mindkét filmben ott van a "boldogok a lelki szegények*" momentum: az amerikai (hivatalos) etika egyik kedvelt pontja, hogy ha az ember jólelkű, akkor lehet butácska is, minden sikerülni fog, és boldog lesz.
Ugyanakkor a két film alapvetése egészen más. A FG-nek az az üzenete, hogy akár sokra is lehet vinni toronymagas IQ nélkül is (tartok tőle, hogy sok hazai politikusnak csak ez jött át a filmből...). Sőt, igazából görbe tükröt tart annak a sok okosságnak a XX. században: minek épeszűen, konvencionálisan viselkedni, ha úgyis bolond szabályok szerint működik a társadalom?
A NS viszont épp azt próbálgatja, mennyire tud tartalmas, éppenséggel "konvencionális" életet élni valaki, aki megrekedt a 7 éves szellemi szinten?
(Itt egyébként muszáj közbevetnem: kicsit pontatlan, amivel mindenhol reklámozták a filmet, hogy "annyit tud, mint egy 7 éves": hiszen jól láthatóan a kommunikációs készségei, a mimikája stb. is problémásak, ami egy 7 évesre nem jellemző.)
Történet
A FG elképesztően nagyívű mesét tár elénk, megjelenik szinte az egész amerikai élet. A fő kérdés persze az, hogy Forrest hogy veszi az akadályokat, és fejlődik-e ezenközben valahova.
Határozott igen a válaszom: sokkal okosabb ugyan nem lesz (nem is kell), de megfontoltabb és érettebb igen - ez számos mozzanatban megjelenik.
A NS szükségszerűen szűkebb "térben" mozog, így nem kapunk annyi mozgalmas sztorit és geget, és az (amerikai) társadalmat is inkább néhány kisebb ívű mozzanatból ismerhetjük meg. Ej, de szép lett ez a mondat, inkább leírom érthetően, mire is gondolok: a FG sok-sok olyan jelenettel bír, melyben a XX. század fontos eseményei vannak, és sok-sok ember látható bennük.
A NS-ben viszont jellemzően max. 5 ember van a jelenetben, és hétköznapibb dolgok - cipővásárlás, iskola stb. - jelennek meg.
Jellemfejlődése Samnek is van, nem olyan látványos, finomabb, később esik le a nézőnek.
Viszont a szerelmi szálat kihagytam volna, nem értem, miért nem bíznak egy film készítői az alapötletben, miért kell minden amerikai filmben kötelezően belezúgnia valakinek valakibe.
Forrest Gump: 80%, Nevem Sam: 70%
Szereplők
Bár minden kritikus el volt ájulva Sean Penn játékától (jogosan), én Tom Hanks figuráját is ugyanolyan árnyaltnak és hitelesnek érzem. Nem kritikának szánom, mivel nagyra tartom és szeretem is Sean Penn színészetét (ha jól látom, most is az ő egyik filmjét dicsérem épp), de a nagyon karakteres "zsánereket" (részeg, homokos, fogyatékos stb.) mindig könnyebb eljátszani, mint a finomabb figurákat. De tény, hogy szívet melengetően, sőt, néhol szívbemarkolóan kelti életre meg a jószándékú, küzdő fogyatékos apát.
Tom Hanks viszont inkább az abszurdabb, vígjátékibb árnyalatokat jeleníti meg. És ez is nagy művészet: úgy eljátszani egy megható történetet, hogy néha a hasát fogja közben az ember.
(Plusz a NS fogyatékos mellékszereplői elragadóak. Ja és Dakota Fanning már ekkor zseni volt.)
Forrest Gump: 100%, Nevem: Sam: 100%
Film, gegek, egyebek
Nem olyan - szerintem - egyik film sem, hogy a látványról külön fejetzetet írjak, ezért inkább pár apróságok emelek még ki. Ha már az elébb a FG vicces vonásait említettem, azért ilynek vannak bőven a NS-ben is. Az egyik legtündéribb számomra a cipőboltos jelenet. Ahogy összeadják a pénzt, ahogy győzködik az eladót... kész! :)
Az meg, ahogy a morcos(nak látszó) tag megkérdezi, hogy "Mindenki kap lufit? Vagy csak ő...?", nos, ez azt hiszem a kedvenc filmes mondataim közé került.
A FG-ban is van azért egy nagyon ütős mondat (a "Shit happens"-t nem számolom), amikor Forrest a mamája tanácsára Apple-részvényekbe teszi a pénzért, mondván: egy gonddal kevesebb.
Hát igen.
*Bedobhatnám még a "Jól csak a szívével lát az ember" tézist Saint-Exupérytől, de nem akarok átmenni
koelhóba.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
