Mai napon született Tony Curtis

tonycurtis.jpg

A világszerte Tony Curtisként ismert filmcsillag eredetileg Bernard Schwartz néven született New York-ban, 1925. június 3-án. Családja Mátészalkáról származik, ahonnan New Yorkba emigráltak szülei

A legtöbben a Van, aki forrón szereti c. filmből, valamint a Minden lében két kanál c. TV_sorozatból ismerik - általában tehát komikusként, vígjáték-szereplőként tartják számon.
Holott 1953-ban Houdinit játszotta az azonos című filmben, az 1957-es A siker édes illatában pedig egy manipulatív ügynököt formált meg.
A drámai szerepek olyannyira nem estek távol tőle, hogy egyetlen Oscar-díjra jelöltését az 1958-as A megbilincseltek-ben nyűtott alakításáért kapta, melyben egy szökött fegyencet játszott.

Curtis a színészkedés mellett sok időt szentelt a festészetnek is, szürrealista stílusú festményei darabonként körülbelül 25 ezer dollárért kelnek el. Festményeiből tavaly Budapesten kiállítást rendeztek.

2003-ban Magyarországra jött, hogy országunkat népszerűsítő reklámspotokat forgasson, amelyekkel elsősorban az idősebb amerikai turisták érdeklődését akarták felkelteni a Magyarországra utazás iránt.

 

 

A Van, aki forrón szereti itt nézhető meg.

Címkék: Tony Curtis 

Premier előzetes: Jupiter felemelkedése

Jupiter Jones (Mila Kunis) a éjszakai égbolt alatt jött világra, olyan csillagkép alatt, ami azt jósolta neki, hogy nagy dolgokra hivatott. Felnőve azonban Jupiter csak álmodozik a csillagokról, a rideg valóság az, hogy WC-ket takarít és minden egyes kapcsolata rosszul sül el. Minden megváltozik azonban, amikor megjelenik Caine (Channing Tatum), egy genetikailag megtervezett fejvadász, aki azért érkezett a Földre, hogy a nyomába eredjen – Jupiter rájön, hogy a végzet eddig csupán kivárt, és olyan genetikai örökséget hordoz magában, amely az egész kozmosz egyensúlyát megváltoztathatja…

 

Film adatlap

Eredeti cím: Jupiter Ascending
Mozibemutató (USA): 2015. február 6.
Magyar cím és korhatár: Jupiter felemelkedése (16)
Magyar bemutató: 2015. február 5.
DVD megjelenés (HUN):
Műfaj: Akció, Sci-fi
Rendező: Andy Wachowski, Lana Wachowski
Forgatókönyvíró: Andy Wachowski, Lana Wachowski
Szereplők: Mila Kunis, Channing Tatum, Douglas Booth, Sean Bean, Eddie Redmayne, Terry Gilliam
Filmstúdió: Warner Bros.
Magyar forgalmazó: InterCom

 

 



Premier előzetes: Spanyol affér

Rafael (Dani Rovira) egy sevillai férfi, aki sosem hagyta el az andalúz tartományt. Egyik este harsány mulatozás közben baszk vicceket mesél társaságának, mit sem sejtve arról, hogy egy baszk nő, Amaia is hallja őket, akit mélységesen megbánt a férfi gyúnyolódása. Az est végén valahogy mégis együtt távoznak Rafael lakására. Másnap Amaia visszautazik északra, ahol azzal szembesül, hogy régóta tervezett esküvője meghiúsul… Eközben Rafael elhatározza, hogy Amaia után megy, de a kaland nem várt kihívást rejteget számára: Amaia kedvéért el kell játszania, hogy ő a vérbeli baszk vőlegény…

 

Film adatlap

Eredeti cím: Ocho apellidos vascos
Mozibemutató (Spanyol): 2014. március 14.
Magyar cím és korhatár: Spanyol affér (12)
Magyar bemutató: 2015. január 8.
DVD megjelenés (HUN):
Műfaj: Vígjáték
Rendező: Emilio Martínez Lázaro
Forgatókönyvíró: Borja Cobeaga, Diego San José
Szereplők: Dani Rovira, Clara Lago, Carmen Machi, Karra Elejalde, Alberto López
Filmstúdió: Lazonafilms
Magyar forgalmazó: Cirko Film

 



Minden várakozást felülmúlt az ‘American Sniper’

A debütáló hétvégén 90.2 millió $ bevételt hozott a film a mozikban. Mivel előzetesen a stúdió kb. 50 milliót remélt, így az eredmény jócskán felülmúlta várakozásaikat.

 Clint Eastwood 84 évesen érte el eddigi bevételi rekordját.



Csodanő új néven: Lucy

Ezt a filmkritikát akár egyetlen mondattal is letudhatnám: kalap szar. Na jó, nem teljesen. De a fontosabb részt mégis.

Hogy miért?

A film alapötlete, hogy egy vegyülettől Lucy emberfeletti, fantasztikus képességekre tesz szert. (Ne spoilerezzen nekem senki, ez már a trailerből is kiderül!). Legyőzi a gravitációt, meg tudja változtatni tárgyak helyét és alakját, felfoghatatlan fizikai erőt képes mozgósítani - ez persze mind nagyon látványos, csak egy gond van: innentől nincs tétje az egésznek. Ha BÁRMIT meg tud csinálni valaki, akkor egyáltalán minek szaladgálna, verekedne, küzdene bármiért is? Kényelmesen, otthon a fotelben, kis összpontosítással szépen le lehet rombolni mindent, ami útban van vagy nem tetszik, és ugyanúgy némi agymunkával meg lehet menteni embereket, el lehet juttatni a kívánt alakú és összetételű cuccot bárhova. Halleluja.

lucy.jpg

Hopp, tényleg, innentől nagyjából egy istennek kéne tekintenünk a főhőst, de vissza a fikázáshoz: szóval ha tébyleg nagyjából bármit megtehet valaki, akkor ugyan mit izguljunk azon, hogy mi történik? Ugyan miért kéne izgulnunk azon, hogy hogyan fog győzni a jó szereplő? Hiszen eleve el van döntve minden. (Jó, Lucynak is van sebezhető - vagy gyenge - pontja, de nem egyszerű felismerni.)

Szóval az alapötlettel kicsit túllőtték magukat a film készítői, a megvalósítás pedig a szokásos Luc Besson-i: nagyon profin felvett, pörgős, színes akciójelenetek, megfelelő pillanatokban némi humorral. Meglepetésre ne számítson senki, de ha valaki egy könnyed popcorn-mozira vágyik, nem fog csalódni.

Intellektuális elvárásokat kérjük a ruhatárban hagyni.

(Online: http://teljesfilmek.hu/?online&film=Lucy )

 

 

 

Címkék: premier Besson Lucy 

Robin Williams legjobb aranyköpései

Most, hogy a színész halálából minden webes hírmagazin és témába illő blog igyekszik némi olvasottságot kovácsolni, mi sem akarunk kimaradni, és összegyűjtöttük a kedvenc idézeteinket tőle.

 


"A férfiak nem tudják imitálni az orgazmust. Úgy értem, ki a fene akarna szándékosan olyan hülye arcokat vágni?"

"A kokain segítségével mutatja meg Isten, hogy túl sok pénzed van. "

"A balett az, amikor férfiak olyan szoros nadrágot viselnek, hogy meg tudod mondani a vallásukat."

"A borok hazájába mentem rehabra, csak hogy nyitva maradjanak a lehetőségek."

Egy nő sosem csinálna atombombát. Nők sosem csinálnának fegyvereket, amelyek ölnek. Nem, ők olyan fegyvert csinálnának, amelytől lelkiismeret-furdalásod van egy ideig.

Az Olimpiákon nekem mindig az afrikai hosszútávfutók a kedvenc atlétáim. Egy afrikai hosszútávfutónál sosem kell dopping-tesztet végezni:
"Doppingolt?"
"Nem, ennivalóért mentem."

Abebe Bikila egy etióp hosszútávfutó, aki a római Olimpián megnyerte a maratonfutást mezítláb. Ezek után az Adidas szponzorálta őt. A következő Olimpián Adidas-cipőben futott. Nem futott gyorsabban.



A holnap határa

Ha volna két életem...

Az ismert Piramis-sláger gondolata már sokunknak eszébe jutott. Hát igen, ha két élete lenne az embernek, akkor ki tudná javítani azokat a hibákat, melyeket az elsőben vétett.

De mi lenne, ha a tényleges életünket úgy fognánk fel, mint sok-sok egynapos kis életet? Tehát minden nap egy új "élet", és mindegyikben ki tudnánk javítani a korábbi hibákat.

Körülbelül ez az alapszituációja a Holnap határának. A Tom Cruise által alakított Cage őrnagy kénytelen ugyanazt a napot elkezdeni mindig - és egy idő után mechanikus ismétlődés helyett, melybe beleőrül az ember, kénytelen lehetőségként felfogni ezt. Lehetőségnek, amivel mégis megváltoztathatja a történetet.
És ezzel máris egy klasszikus film-zsánerbe botlottunk: a muszáj-hősbe, vagy antihősbe, mely figurát a legmegkapóbban és leghitelesebben Chaplin jelenítette meg, de eszünkbe jut Spielberg egyik első  filmje, a Párbaj is. Itt viszont egy szép kövér háborús sci-fiben találkozunk a figurával. A helyzet nincs túlbonyolítva: valami idegen UFO-k megtámadták a Földet, és mindnyájunknak el kell menni stb.
Szóval Cage eleinte nem akar hős lenni, sőt, távol áll tőle bármiféle háborús hősködés, harciasság: szíve szerint minél messzebb lenne a csatáktól, és még csak véletlenül gondolja, hogy neki kéne megmenteni a Földet. A figurának megfelelően viszont a klasszikus jellemfejlődésen megy át, fel kell  nőnie a feladathoz (vagy lehetőséghez), viszont számára 

Ha idő-manipulációról van szó egy filmben, általában a szokásos 'múltbautazás/jövőbeutazás - időparadoxon'-sémát kapjuk. A Holnap határa ebből a szempontból üdítő kivétel az ismétlődő aznapjaival - bár az alapötlet nem új, a kritikában ezen a ponton kötelezően meg kell említeni az Idétlen időkiget és a Forráskódot. 

Nem akarom lelőni, hogy mennyire tud élni az említett lehetőséggel Cage őrnagy, a film középpontjában amúgy is a látványvilág áll: nincs is ezzel semmi gond, hiszen a film  vizuális műfaj, tehát legyen is látványos. Ha nem öncélú-e, akkor rendben van. Kapunk itt hitech páncéltól kezdve régi és új fegyvereken át járművekig mindent, amivel látványosan harcolni, lőni, robbantani lehet (tényleg, hogy-hogy nem Bay rendezte a filmet?! Ez az ő asztala lenne.).

És ha ez még nem lenne elég vonzerő,  hogy megnézzük a filmet, megkapjuk Emily Bluntot is harci amazonként.

A film megtekinthető online:  http://teljesfilmek.hu/?film=A-holnap-hatara 

a_holnap_határa.jpg

Címkék: sci-fi holnap határa 

Közel az orgazmushoz

Lars von Trier: A nimfomániás 1. rész

nimfo_plakat.jpg

Kezdjük azzal, hogy külön kell írnom a két részről, mert teljesen mások. Nem akarom lelőni a poént, de már az a tény, hogy az első részben a tényleges történéseket Stacy Martin játsza - Gainsburg csak a mesélő -, míg a második részben Gainsburg egyedül alakítja a főhőst, szóval már ez jelentős különbség. De erről majd később.

A nimfomániás - mondjuk főleg a 2. rész - számomra pontosan olyan, mint amikor az ember hosszú percek óta egész közel van az orgazmushoz, de csak nem akar összejönni. Nagy érdekes, nagyon megragadó, ígéretes - de valahogy a katarzis elmarad.

Címkék: Trier Nimfomániás 

Mélyhűtő (Freezer)

Freezer-1-600x337.jpg

Szóval van egy ember, aki egy hűtőházban (?) tér magához: nem tudja, hogy került oda, és - úgy tűnik - nem érti, mit akarnak tőle az oroszul beszélő rosszfiúk, akik néha bejönnek és megverik.

Az alaphelyzet jó, sok izgalmas lehetőséget lehet kibontani belőle. És a Mélyhűtő derekasan igyekszik is megtenni ezt.
Az a fajta csavaros film akar lenni, amiben nem csak a szereplők jó része, de a n éző sem tudja, hogy mi is a helyzet. Persze ilyen a klasszikus krimikben is van, de ott legalább a főszereplőről tudja az ember, hogy kicsoda (a nyomozó általában).

Ezekben a típusú filmekben viszont, amikről beszélek, nagyjából az a lényeg, hogy a végén legyen egy hihetetlen, meglepő csavar, csattanó, amire a néző nem is gondolna, és ami az egész filmet átértékeli.
Nos, ez nem sikerül a Mélyhűtőnek: a csattanó ugyanis elmarad. Nagyobbrészt azért, mert nem lesz igazán világos a film végére sem, hogy a főszereplő igazat mondott-e vagy sem, és hogy kicsoda is valójában, és mit tudott.
Kisebb részben pedig azért, mert az újabb és újabb fordulatok nem tudják véig fenntartani a feszültséget, az érdeklődést.
Pedig maguk a fordulatok nem lennének rosszak: a nyomozó feltűnése, majd a halottnak hitt nyomozó felbukkanása, az orosz maffiavezér fia... szóval ezek jó ötletek, és elvileg működhetnének is, de a megvalósítás nem sikerül igazán: nem elég érdekes a színészek játéka, és egy idő után az egyhelyben topogás az izgalom növekedése helyett valahogy inkább elálmosítja a nézőt.
Ami viszont - sajnos - agyoncsapja végül is a filmet az ígéretes alapötlet ellenére, az a csattanó - pontosabban ennek hiánya. Lehet, hogy én néztem rosszul a filmet, de a befejezés után csak ültem és vakartam a fejemet.

Könnyen elképzelhető, hogy az alkotók célja éppen az volt, hogy a sok rejtély és kétség között - ahogy mondani szokás - a "nézőre bízzák" a megoldást, ám ehhez kellett volna olyan nyitott szálakat hagyni, ami teret ad a gondolkodásnak - így inkább olyan lett a film, mintha a forgatókönyvíró elfelejtette volna kinyomtatni az utolsó oldalt, amiben a magyarázat (megfejtés) lett volna.

Erőssége viszont a filmnek a kamaradarab-szerű közelség és eszköztelenség, és a fordulatok fentebb már dícsért egyedisége.
Plusz külön dícséret, hogy kihagyták a romantikázást a női és a férfi főhős között (OK, egy ajakharapás, néhány idétlen "sokatmondó" mondat és az obligát sztripíz bentmaradt - így éppenhogy elkerüli a B-kategóriát a film, de szerintem elkerüli), egy nagy pirospontot szerez a főhős azzal, hogy a csaj "ments meg..." nyöszörgésére csipőből helyreteszi a béna próbálkozást ("még a szemöldökömön levő jeget sem adnám érted" - a legnagyobb mondat a filmben!)

Valamint Dylan McDermott, aki a kissé elnagyoltan megírt figurát megkapó hitelességgel hozza.

+ a főszereplő vagánysága és realitása
- kissé fárasztóan túlbonyolított sztori, igazi csattanó nélkül

6/10



Rajongói video P. S. Hoffmanról

Címkék: Hoffman 
süti beállítások módosítása